Hallottak Napja-Mindenszentek.
Minden évben ezen a két napon sokat töprengtem és hálát adtam azért, hogy mindenki, akit szeretek körülöttem van, ha nem is találkozunk nap, mint nap, akkor is tudom, hogy vannak nekem.
Ez az év más. Már hetek óta gondolkozom, hogy bár nap, mint nap gondolok rá, ezekben a napokban még erősebb lesz az, hogy már nincs mellettem és mennyire hiányzik nekem és mennyire jó lenne ha csak pár mondatot tudnék neki mondani és ő válaszolna nekem.
Koszorúk, gyertyák, mécsesek mindenütt-nyomasztott, nagyon nyomasztott.
Nem is olyan régen megismertem egy csodálatos Nőt, aki úgy hívja magát a naplójában, hogy a Virágos.
Elmentem hozzá lefotózni a koszorúkat, sírdíszeket, amiket készített.....és ott megláttam azt, ami most kifejez mindent, amit érzek.
Miért írtam ezt most le?
Miért kevertem bele a Virágost?
Mert hálát érzek, hálát érzek, azért a kicsinyke sírdíszért, amit a Nagymamámnak készített és rárakhattam a sírjára.
Köszönöm Léna :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése